Tegnap lett 2 éves a mi kis Madzagunk! Ezúton is Isten éltesse!
2 évesen jelenleg 10.2 kg és 83 cm. Kis pindurka, mint mindig. De annál nagyobb figura :)
Az elmúlt időszakban a legnagyobb esemény a beszédfejlődés megugrása volt. Kb. egy hónapja belelendült, és azóta csak mondja-mondja. Fantasztikus érzés pontosabban tudni, hogy mi is jár a kis fejében.Okos, vicces kisfiú, imád huncutkodni. Folyamatosan dolga van, tesz-vesz egész nap. Továbbra is hatalmasak az energiái, rengeteget tud futni. És ezt értsd úgy, hogy rengeteget. A lombikos ügyet a Kolping hotelben pihentük ki, a lépésszámláló órám szerint én kb. 8 km-t gyalogoltam, amit ő futva tett meg. Plusz az oda-visszák, és a játszótéri mászások.
A Kolpingról nem írtam külön, egyszerűen elsodortak a hétköznapok, a kutyasuli, az építkezés, a párterápia. Most lett kicsit nyugi. Szenzációs volt, igazán beért abba az életkorba, amikor ez a hely kezd neki való lenni. Kiélvezte minden percét, imádta a pancsis játszóteret, a játszóházat, az óvodai játékokat. A gyerekek felé fenntartással volt, érzékeny a tömegre, zsivajra. Általában is jellemző, hogy inkább félrehúzódik, és amikor sok, akkor lelép. Nagy szökőgép!
| Véletlenül leült 3 másodpercre |
| Sárkányos poncho, cumi, babapiskóta (a mesterhármas) |
Mióta hazajöttünk pedig csak rohanunk saját magunk után. Elég sűrű az élet most.
Kezd kirajzolódni még inkább a személyisége. Érzékeny emberke, és nagyon ragaszkodó. Most egy második nagy szepa korszakát éli, extrém anyás egy ideje. Nehéz most bármelyik nagyszülőnél hagyni, mindig nagy sírás van. Elkezdett minket becézni, így lett Anyaka, Apaka, Babaka, Miaúka, Vuvuka. Igazából nagyon békés és kedves kisfiú, hatalmas energiákkal és huncutsággal megáldva. Az autómánia a csúcsokat döngeti éppen, imádja őket. Álmában is autókról magyaráz. Az asztal szélén tologatja őket a legszívesebben, és sokat eljátszik egyedül velük.
Imádja a könyveket, nagyon szereti, ha olvasunk neki. Érti már az egyszerű történeteket, meséli ő is a saját szavaival. Elindultak az egyszerű szerepjátékok. Babázik, playmobil figurákkal játszik. Eteti őket, altatja, stb. Naponta nő a szókincse, nehéz megmondani hány szava van, de kb. 50-60 lehet. Nagyon jól tud ezzel gazdálkodni, és szépen mondatokat is összetesz már belőlük. Igét is egyre többet tud, de nyilván még csak 10-15. Ha valahol a mondat szerkezetben a cselekvés jönne és nem tudja az oda illő szót, akkor behelyettesíti valami mással. Ez általában a bemenni, kimenni, vagy az akarni valamelyik változata. Próbál már ragozni is. Egy-egy szónak több jelentése van, pl. a piros jelenthet cseresznyét, tejszeletet, túró rudit, szalámit, vagy magát a színt, illetve minden olyan színt, aminek nem tudja a nevét kimondani még. A vele történteket is elkezdte elmesélni, sokszor az ágyban elalváskor mesél. Például:
Marci: Oda bementek Apa autójába. Elment. (Beszálltunk Apa autójába és elmentünk.)
Anya: Játszótérre mentetek?
M: Csússz. Palinta-palinta. (Csúszdáztam és hintáztam.)
A: Utána mi volt?
M: Sok autó. Piros, állj autó! Nem akartak menni az autók. Nyíííííííííí. (Sok autó volt az úton. Piros lett a lámpa a sorompónál. Álljanak meg az autók! Nem szabad most menni az autóknak. Majd a sorompó hangját utánozta.)
Itt például cseresznye helyett, inkább a tejszeletet kéri. "Nem akok pirosat enni!"
A dumával együtt az akarata is szépen alakul, vannak hisztik emiatt, de pár hete sokkal több volt. Ahogy jobban beszél, jobban is értjük őt. Alapvetően nem egy hisztis gyerek, könnyen meg lehet győzni.
Mozgásban hihetetlen ügyes, nagyon stabilan fut már. Továbbra is mászik mindenhová, puhább talajon már fel is tud kicsit ugrani. Persze sokat taknyol, így a lába folyton kék-zöld, és a fején is mindig van pár púp.
Amióta lehet menni, igyekszünk többet csavarogni. Próbáljuk a társasághoz szoktatni kicsit, hiszen az ovi már csak 1 év, és most a kanyarban sincs még az az állapot, hogy közösségbe menjen. Félénk, bújós, szenzoros. Mindenhez több alkalom kell, hogy szokja. A nyitott tereket, szabadtéri programokat jobban kedveli, a lakásban/kis térben hamar cumi kell, és anya-anya-anyaka. Van egy kis haverja Zsombi. Zsombi kicsit erősebben képviseli saját magát a közös
játékban, kikapja a kezéből a játékot. Olykor durva is kicsit, amikor
elfárad. Ezt Marci sokszor nehezen bírja, sírni kezd. De ezzel együtt
imád Zsombival lenni. Legtöbb helyre együtt megyünk velük.
Jártunk strandon:
Vadasparkban:
Gyermekvasúton:
Játszóházban:
![]() | |||
| Suhant, rohant, szaladt |
Sokat volt együtt Francival hétfőnként a Nagyiéknál, és olykor Artúr és Árpád babával is találkozik. Meglátogattuk Alízkát is, a kórházi szobatársat. A családi bulikon már jól érzi magát, ismer mindenkit.
Megvolt az első komoly betegség is, 4 napig volt lázas a kis Nyúl. Az evésben akkor nagyon visszaesett, de kezd újra alakulni. Szépen eszik kanállal és villával, iszik pohárból. Egyre több dolgot elfogad, de sosem lehet tudni, mi alapján válogat.
Nem is tudom még mit írjak, mert annyira összetett emberke lett belőle, hogy órákig tudnám sorolni milyen is ő. De imádjuk, az tuti!
(Tesóügyben a folytatás mellett döntöttünk. Ma voltam a saját Szűcs dokinál, és holnap kezdem az injekciókat. Más protokoll, saját doki.....meglátjuk.)
Drága (nagy) kisfiúnk! Isten éltessen! Elmondhatatlanul szeretünk!
Puszi: Anya és Apa




Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése