Ez is eljött, el sem hiszem. Holnap betölti az egy évet a mi drága kis Madzagunk! A mi okos, gyönyörű, szeretetgombóc kisfiúnk.
Nagyon mozgalmas hónap volt ez, szépen sorjában.
Lassan beindul az élet a COVID után (vagy a 2. hullám előtt), így egyre több helyre tudunk elmenni újra. Elindult a babauszi, ahol most már jó pár alkalmat voltunk. Egyszer a Nagyi volt vele a vízben, így tudtam képeket készíteni.
 |
| Nem is tudom, melyikük élvezte jobban |
Igyekszünk sokat csavarogni, hogy ingerek érjék Carmeszt, na meg Anyát is. Voltunk többször játszótéren, szépen barátkozik az új helyzettel. A hinta nagy kedvenc, és egyre bátrabban fedezi fel a teret.
 |
| Játszótéren |
Leugrottunk egy napra Kenesére, találkoztunk megint Rozival és Ádival. Madzagocska nem díjazta a homokot, sem a vizet. Keservesen sírdogált parton. A nap végére már a homokban megmaradt egy rövid ideig, de utálta az egészet. A többi babát élvezte viszont nagyon. Nagy esemény történt ott, mert életében először evett öklendezés nélkül darabos ételt, naná, hogy fokhagymás lángost!
 |
| A hinta tetszett |
 |
| Bandázás |
Itthon aztán elkezdtük gyakorolni a homokozást, és egyszer beültünk a nagy medencébe, de abban félt. A babauszin látott felfedező medencét addigra beszereztem, abban úszkálva a víz tetején viszont elvolt és örült.
 |
| Kicsit ijesztő ez a naaaagy víz! |
Voltunk egy délelőtt Agárdon is, hogy újra megpróbáljuk a strandolást. Hát az eredmény nagyon hasonló volt az előzőhöz. Marcesz ismét nem élvezte a víz és homok párosítást, üvöltve kapaszkodott a fürdőruhámba, és hangosan kikérte magának a strandolásnak nevezett gyerekek kínzására szolgáló eseményt. A homokba már le tudott ülni, ha más baba volt a közelben, akkor játszott is kicsit, azonban a víz az ellenség volt. Elfelejtettem elvinni a felfedező medencét (persze), pedig érzésem szerint abban ott is jobban menne dolog, hiszen az egy kerettel rendelkező, tiszta tér. Ismerős anyagú felülettel, pici vízzel a közepén. Na majd legközelebb. A hónap végén 5 napra megyünk Kenesére, lesz ideje kigyakorolni.
 |
| A pokrócon jó lenni |
 |
| A már nem annyira rémes homokozás |
Voltunk a babahurci klub eseményén is a szabadban, végre találkoztunk megint más gyerekekkel. Legnagyobb örömömre Marci szépen kiáll magáért, ha elveszik a játékát. Sajnos a szem mánia még mindig megvan, szerencsére a többi kisfiút is kemény fából faragták. Meglátogattunk ismét a Dédit, voltunk a Kuli családnál is.
Két esküvőn is megfordultunk. Papi és Melinda összeházasodtak 07.04-én, Kitti és Tandris pedig 07.12-én. Sok boldogságot kívánunk mindkét párnak! Carmesz jól és fegyelmezetten viselte mindkét eseményt, nagyon büszke vagyok rá!
 |
| Csinosan |
Volt egy nehéz napunk is, a szúnyogirtó lapka esete. Mentővel vitték a kórházba, persze ő lazán kezelte az egészet. Aludt egy nagyot, ott megebédelt, játszott, és jöhettünk haza. Én totál kiborultam nyilván. Hagyjuk is ezt a témát.
 |
| Lazulás a mentőben |
A fejlődéséről szólván, hát őrült ütemben zajlik most. Mozgásosan a mászást már profi módon űzi, gyors és összerendezett. Ahol csak tud, feláll. Most már elég a fal vagy a szekrényajtó is, nem kell kapaszkodás. Oldalazgat is, illetve elkezdett fellépni ide-oda. Keveset esik mostanra, azt is egyre ügyesebben. Már nem csúszkálnak szét a lábacskái. A rácsnál rugózik, kapaszkodva egyszer-egyszer fel is ugrott.
A két kezét szépen használja együtt, rengeteget dobál a földre mindent. Elkezdett ráhelyezni, bedobni is dolgokat, de azért jellemzően a szétszerelés, kipakolás a fő tevékenység. Olykor már firkálgat is, tapsol, pápázik., utánoz. 1-1x már mutatott is. A játékai most kevésbé érdeklik, teljesen birtokba vette az egész lakást. Megvannak a saját kis körei, szokásai. A konyhaszekrények kipakolása, a mosógép ellenőrzése, a rácsok rángatása, a kutyák üdvözlése, a macsek nyúzása, a cipők lepakolása, és a szelektív kukák kiborítása....ezek naponta többször ismétlődnek. A kipakolt dolgokkal játszik, hangoskodik egy ideig, aztán megy tovább.
Bátor, felfedező kisfiú. Minden (is) kell neki, minden (is) az övé. Az egész világ az övé! Imádom!
 |
| 3 percig csend volt..... |
 |
| Palacsintát süt |
A mászással beindult a szeparációs szorongás is, volt pár nehezebb hét. Egész nap Anyán lógott, a nadrágomat húzta, kapaszkodott. Most az elmúlt napokban (kopp-kopp) mintha oldódna kicsit a dolog. Nagyon bújós lett, erősen ölel, odasimul hozzánk, néha szeretetből (puszi szerűen) finoman megharap. Erősen megmutatkozik az akarata, sokat cirkuszol, amikor bármiben korlátozva érzi magát. Huncut lett, vigyorogva csinálja a rosszaságokat, sőt. Az arcunkba röhög, ha rászólunk. Kezdi feszegetni a határokat, pontosan érti a "nem"-et, csak persze legtöbbször tojik rá, és csakazértis csinálja a tovább.
 |
| Anya matricája |
Egy-egy kifejezést is megért már, gyere fürdeni, kérem a labdát, gyere enni, stb. A ceruzát minden esetben a papírhoz teszi, a cipőt a lábához tartja. A cselekvéseket utánozza. Szép hosszan és kitartó figyelemmel tud játszani. Sokat dumál, játszik a hangjával. Kiabál, kurjongat, hosszan, dallamosan tetete-zik.
Az evésben kaptunk egy kis segítséget a Koraiból Annától. Változik a dolog, örömmel kóstolgat már mindent, amit mi eszünk. Apró darabos ételeket már meg tud enni, evett már palacsintát, sült krumplit, lángost, bundás kenyeret, szaftba mártott kenyeret, sült almát, kölesgolyót, piskótát, pufit, tésztát, krumplit. A husis ételek továbbra is főleg gyümölccsel jönnek be, de a paprikás ízvilág (pörkölt, paprikás krumpli) tetszett neki. Ami nem kell, az viszont nagyon nem. Bizonyos dolgoknak már a látványa, de leginkább a szaga is már taszító neki, ilyenkor látványosan hátrahőköl a székében, megkóstolni sem hajlandó. Vizslaorrú, mint az anyja. A kanállal rendszeresen etet, eddig az üres kanállal, mostanra azonban már bele is meríti a tálkába. Segítséggel a saját szájába is. Papi csinált neki egy konyhai "magaslest", ahová fel tud állni a pult vagy az asztal mellett. Ez jobban bejön neki akkor is, amikor mi eszünk, mert ellenben a székkel tud benne mozogni. Ott álldogál, kóstolgat, az evőeszközökkel játszik, és persze mindet széthajigál.
Az alvásban annyi változás van, hogy többször aludt már egyben 8-9 órát kaja nélkül. A délelőttit már néha kihagyja, a délutáni későbbre csúszott. Ha nem nagyon-nagyon álmos, akkor álldogál, üldögél az ágyban. Ha békén hagyjuk, nem erőltetjük, nem szólunk hozzá, akkor egy idő után lefekszik magától és szépen elalszik. Fenékkel az égnek :)
Drága Carmeszünk, édes kisfiúnk! Csodálatos egy évet kaptunk tőled eddig, remélem még vagy 100 követi! Isten éltessen! Nagyon szeretünk!
Anya és Apa
