2020. augusztus 23., vasárnap

13

 Kicsit megkésve....pár napja betöltötte a 13 hónapot a kis Carmesz. Nagyon eseménydús volt az elmúlt 1 hónap, a nyaralásokról már írtam. 

Sajnos most egy szomorúbb esemény zajlik. Öreg barátnőnk, a mi drága kis Doncikánk elég beteg. Naponta orvoshoz járok vele, és nagyon aggasztó az állapota. Most ez köti le minden figyelmemet és érzelmi kapacitásomat. Szerencsére hosszú hétvége is volt, így Apa tudott gyerekezni. Előtte a Nagyi, jövő héten a Papi fog. Én totálisan készen vagyok :(

Marci annyit vesz ebből észre, hogy kevesebbet vagyok itthon, és sajnos ingerültebbek vagyunk mindannyian kicsit. A hét elején nagyon nyűgös volt, az én hangulataimat brutál átveszi. Apáét kevésbé, vele jókedvű és mókamester. 

 

Múlt héten beteg is volt Madzagocska, életében először volt lázas, napokig étvágytalan, nyűgi és taknyos. Nagyon megviselt engem a lázas gyerek látványa, olyan kis elesett volt édesem. Szerencsére gyorsan meggyógyult.

A nyafisabb időszak emellett a fejlődési ugrásról is szól ismét, nagyon halad a járás felé. Sokat járkál a fal mellett, sokszor nyújtja a kezét, ha csak át kell lépni valahova, már nem megy le négykézlábra. Sokat álldogál már kapaszkodás nélkül, ügyesen egyensúlyoz. A minap elkezdett tologatni maga előtt mindenfélét, pl. az etetőszéket, meg a szelektív kukát. Nagyon élvezi! Végre a játszótéren is elkezdett mászni, majd le a csúszdán, de még mindig a hinta a kedvenc. 

Sokat szeretne mostanában könyvezni. Imádja, ha lapozgatunk, mutogatok neki. Ha szeretne egy játékkal játszani, akkor a kezembe adja. Elindult a mutatás is lassanként, nyújtja a karját afelé, amit szeretne, illetve érti most már az mi mutatásunk lényegét is, és néz a mutatás irányába. Az elmúlt hetekben sok folyamatot és összefüggést megértett. Segít az öltözésben is olykor, fésüli a haját, kilép a nadrágból egyik majd másik lábbal. Tartja a kezét a póló ujjához, a zoknit a lábához tartja. És közben méltatlankodik, mert öltözni még mindig rémes dolog szerinte.

 Rengeteget dumál, szinte egész nap hallani a hangját. Ezzel párhuzamosan a veszekedés és a hisztis földre rogyás is besűrűsödött. Nagyon akaratos, és ha valami nem úgy van, ahogy szeretné.....Jajj nekünk! Nehéz nem mosolyogni rajta, amikor előadja a nagyjelenetet:

 

Közben azért persze tudom, hogy neki ilyenkor emögött azért van frusztráció. Nehéz a határokat megérteni, amikor a világ ennyire érdekes. Minden kell neki, mindent akar. Már tudja sokszor mit nem szabad. Ha valami olyat vesz a szájába, már mutatja is egyből, édesen feladja magát és bevallja a bűnét. Imádom!

Sokat kóstolgat a mi kajánkból, sőt ma egy egész almát is elkezdett magától rágcsálni. Egyszerre több dolgot teszünk elé, így az evés lendületében tud olyan is lecsúszni panasz nélkül, ami nem annyira kedvenc. Próbálkozunk a napi 4 szilárd kajával, de nagyon ragaszkodik az esti tápihoz. Ma nagyon sírt, amikor mást akartunk neki adni helyette. A nagy fejlődésben most újra eszik éjjel/hajnalban, és rászokott a 6- 1/4 7-es kelésre. Szerencsére sokszor vissza lehet tenni. A délutáni alvás is előre csúszott, egy körül már muszáj aludni. Így hosszabb a délután, este 8-kor pedig magától kidől. 

Gyorsan elment ez a hónap, a sok esemény meghozta a fejlődésben a gyümölcsét. 

Drága kis Carmeszünk! Utólag is Isten éltessen! Szeretünk nagyon!

2020. augusztus 10., hétfő

Nyaralások

Az elmúlt két hétben először voltunk családként nyaralni. Nagyon izgultam, mert Madzagocska még sosem aludt máshol. Féltem, hogy nehéz napjaink lesznek. Természetesen nem lettek, hiszen olyan békés és alkalmazkodó volt, mint mindig. Jókedvűen vetette bele magát az új helyek felfedezésébe. 

Először Balatonkenesén voltunk, Laci nagypapa nyaralójában 5 napot. Az időjárás nagyon kegyes volt hozzánk, igaz strandidő volt egész héten. A tetőtérben emiatt nehezen lehetett megmaradni, de a földszinti konyha-nappali nagyon kellemesen hűvös maradt egész napra. Első nap egyből levetettük magunkat a strandra, egyelőre ruhában, hiszen ismertük Madzag hozzáállását a strandokhoz. Ehhez képest nagyon kellemes csalódás ért, mert bátran homokozott, a térdig érő vízben is meg lehetett mártani kicsit. A vizes homokban dagonyázás továbbra sem volt az ő világa. A legnagyobb gondja az volt, hogy a felhevült kis testének elsőre hideg volt a víz, és olyankor sírt egy kicsit. Amikor megszokta, már rendben volt. 

A strandon majdnem minden nap találkoztunk Roziékkal, egyik nap Ádiék is jöttek bandázni. Nagyon cukin homokoztak együtt.

Bandázás

 

Carmesznek továbbra is a játszótér jött be igazán. Hintázott, mászókázott sokat. Rengeteget pakolászott a vödörbe és abból ki. Ez a tevékenység mostanában a kedvence, minden megnéz, hogy mi mibe fér bele.

Jókedvűen

 

A mozgásban rengeteget fejlődött ebben az időszakban. Megtanult lépcsőzni (felfelé), és megtanult hátrafelé lemászni az ágyról. 

Az éjszakák nagyjából nyugodtan teltek, általában közöttünk aludt el a nagyágyon, és utána került át a kiságyba. Jól elfáradt esténként, így nagyokat aludt. A napirend szépen kialakult, délelőtt játszótereztünk, ebédre visszamentünk, alvás, majd délután strand. A felfedező medence tökéletesen bevált, élvezte benne a pancsolást. 

Madzag kapitány


Egyik nap a Papi is meglátogatott bennünket, jó nagyot hintáztak és játszótereztek.

Papi igazán ért a szórakoztatáshoz


Augusztus 6-10-ig pedig Csokonyavisontán voltunk, Nagyatádtól nem messze. Laci nagypapa ironman versenyét mentünk megnézni, illetve részt vettek a gyerekek az ExtremeManó futóversenyen. Egy kis termál üdülőben voltunk, egy 6 fős, és egy 4 fős apartmanban. A hatosban mi laktunk a Nagyiékkal, a másikban a Gyulai család (Zsolti, Ági, Zsoló, Dínó, Franci). A fiúk a saját korosztályukban indultak, Madzag pedig a babakocsis futamon indult Apa segítségével. Hatalmasat hajrázott mindenki!  

Hajrá Apa, hajrá Madzag!


Együtt a család (egy része)
 
 
 
 

Az érem büszke és álmos tulajdonosa

Délután nagyot aludtunk, majd csokonyavisontai strandon lazultunk. 

Szombaton volt a nagy verseny. Miután szegény Zsoló péntek napközben, a Nagyi meg péntek éjjel esett át egy csodás hányós-hasmenéses víruson, elég nagy izgalomban voltunk, nehogy más is elkapja. Szombaton hajnalban elkísértem Lacit és a Nagyit a rajtra a gyékényesi tóhoz, csodás esemény volt. Aztán visszajöttünk az apartmanba, készítettünk ennivalót a versenyzőnek, majd a Nagyi visszament a versenyre. Mi aludtunk egy nagyot és pancsiztunk az üdülő medencéjében, majd mindannyian elmentünk drukkolni a Nagypapának. Megvártuk a verseny végét, ahol szokás szerint az unokákkal kézen fogva futott be a célba. Jövőre már mind a 4 unoka kíséri :) 

 

💕💕💕💕

Nagyon szuper időt ment, hozta a tavalyi teljesítményt. Gratulálunk innen is neki!

Összességében mindkét nyaralás nagyon jól sikerült. Madzagocska szépen alkalmazkodott az új helyekhez. Szépen aludt és evett mindenhol, nem nyűgösködött. A Nagyiékkal közös szállást meg különösen élvezte a Nagyi-szerelem miatt. Állandóan rajta lógott 💓

Lassan vége lesz a nyárnak, Apa már ezerrel dolgozik, visszazökkenünk a hétköznapokba. Engem nem vettek fel a perinatalis képzésre, de dolgozni azért megyek majd szeptembertől heti egy napot a Koraiba. Ilyen gyorsan eltelt ennyi idő, hogy már dolgozni járok Madzag mellett......hihetetlen. 

Drága kisfiúnk! Csodás dolog családként nyaralni, nagyon büszkék vagyunk Rád, hogy ilyen ügyesen megtaláltad a helyed mindenhol! Szeretünk!

Anya és Apa  

 

 










 

 



                                        

Sok idő múltán...

 Valahogy nem jutok el a blogolásig. Mentségemre legyen mondva, egyetem, vizsgák, szakdolgozat, beaadandók, plusz a gyerek életét is rendezn...