13

 Kicsit megkésve....pár napja betöltötte a 13 hónapot a kis Carmesz. Nagyon eseménydús volt az elmúlt 1 hónap, a nyaralásokról már írtam. 

Sajnos most egy szomorúbb esemény zajlik. Öreg barátnőnk, a mi drága kis Doncikánk elég beteg. Naponta orvoshoz járok vele, és nagyon aggasztó az állapota. Most ez köti le minden figyelmemet és érzelmi kapacitásomat. Szerencsére hosszú hétvége is volt, így Apa tudott gyerekezni. Előtte a Nagyi, jövő héten a Papi fog. Én totálisan készen vagyok :(

Marci annyit vesz ebből észre, hogy kevesebbet vagyok itthon, és sajnos ingerültebbek vagyunk mindannyian kicsit. A hét elején nagyon nyűgös volt, az én hangulataimat brutál átveszi. Apáét kevésbé, vele jókedvű és mókamester. 

 

Múlt héten beteg is volt Madzagocska, életében először volt lázas, napokig étvágytalan, nyűgi és taknyos. Nagyon megviselt engem a lázas gyerek látványa, olyan kis elesett volt édesem. Szerencsére gyorsan meggyógyult.

A nyafisabb időszak emellett a fejlődési ugrásról is szól ismét, nagyon halad a járás felé. Sokat járkál a fal mellett, sokszor nyújtja a kezét, ha csak át kell lépni valahova, már nem megy le négykézlábra. Sokat álldogál már kapaszkodás nélkül, ügyesen egyensúlyoz. A minap elkezdett tologatni maga előtt mindenfélét, pl. az etetőszéket, meg a szelektív kukát. Nagyon élvezi! Végre a játszótéren is elkezdett mászni, majd le a csúszdán, de még mindig a hinta a kedvenc. 

Sokat szeretne mostanában könyvezni. Imádja, ha lapozgatunk, mutogatok neki. Ha szeretne egy játékkal játszani, akkor a kezembe adja. Elindult a mutatás is lassanként, nyújtja a karját afelé, amit szeretne, illetve érti most már az mi mutatásunk lényegét is, és néz a mutatás irányába. Az elmúlt hetekben sok folyamatot és összefüggést megértett. Segít az öltözésben is olykor, fésüli a haját, kilép a nadrágból egyik majd másik lábbal. Tartja a kezét a póló ujjához, a zoknit a lábához tartja. És közben méltatlankodik, mert öltözni még mindig rémes dolog szerinte.

 Rengeteget dumál, szinte egész nap hallani a hangját. Ezzel párhuzamosan a veszekedés és a hisztis földre rogyás is besűrűsödött. Nagyon akaratos, és ha valami nem úgy van, ahogy szeretné.....Jajj nekünk! Nehéz nem mosolyogni rajta, amikor előadja a nagyjelenetet:

 

Közben azért persze tudom, hogy neki ilyenkor emögött azért van frusztráció. Nehéz a határokat megérteni, amikor a világ ennyire érdekes. Minden kell neki, mindent akar. Már tudja sokszor mit nem szabad. Ha valami olyat vesz a szájába, már mutatja is egyből, édesen feladja magát és bevallja a bűnét. Imádom!

Sokat kóstolgat a mi kajánkból, sőt ma egy egész almát is elkezdett magától rágcsálni. Egyszerre több dolgot teszünk elé, így az evés lendületében tud olyan is lecsúszni panasz nélkül, ami nem annyira kedvenc. Próbálkozunk a napi 4 szilárd kajával, de nagyon ragaszkodik az esti tápihoz. Ma nagyon sírt, amikor mást akartunk neki adni helyette. A nagy fejlődésben most újra eszik éjjel/hajnalban, és rászokott a 6- 1/4 7-es kelésre. Szerencsére sokszor vissza lehet tenni. A délutáni alvás is előre csúszott, egy körül már muszáj aludni. Így hosszabb a délután, este 8-kor pedig magától kidől. 

Gyorsan elment ez a hónap, a sok esemény meghozta a fejlődésben a gyümölcsét. 

Drága kis Carmeszünk! Utólag is Isten éltessen! Szeretünk nagyon!